A pályaválasztásról legtöbbször a diákok és a szülők kapcsán beszélünk, pedig a pedagógus is meghatározó szereplő. Cikksorozatunk záró részében Dallos Csilla pályaválasztási- és karriertanácsadóval arról beszélgettünk, hogy a pedagógusok hogyan tudják segíteni ezt a folyamatot. A szakértő úgy látja: az iskola az a közeg, ahol a fiatal sok időt tölt és hosszú időn át visszajelzéseket kap önmagáról. Arról, hogyan gondolkodik, miben kitartó, hol bizonytalanodik el, mi kelti fel az érdeklődését. A pedagógus jelenléte már csendes, mégis nagyon erős hatású.

A pedagógus az egyik legfontosabb szereplő, aki végigkíséri a diákot a pályaválasztás folyamatában. Milyen módon tudja leginkább támogatni ebben az időszakban?

Azzal, hogy nemcsak a diák iskolai teljesítményére figyel, hanem arra is, hogyan viselkedik a különböző helyzetekben. Mikor lelkesedik, miben van kitartása, milyen feladatokban válik aktívvá, hol húzódik vissza. A pedagógus szerepe az, hogy olyan pontos visszajelzéseket adjon, amelyekből a diák jobban megértheti önmagát. Ha kérdése van a pályaválasztással, felvételi jelentkezéssel kapcsolatban, akkor a pedagógus a sok évnyi tapasztalatát, emberismeretét, adminisztrációs tapasztalatát felhasználva tud válaszokat adni. Hiszen éppen azért fordul hozzá a diák, mert számít neki a tanára véleménye és bízik benne. A foglalkozásötletektől, a nyelvvizsgákon, a közép- vagy emelt szintű érettségin át a szóba jöhető egyetemekig bármiben kikérhetik a tanácsát.

Meg lehet határozni, hogy mi a szülő és mi a pedagógus szerepe a pályaválasztás során, és hogyan tudják egymást kiegészítve támogatni a fiatalt?

A két szerep más, és éppen ezért tudják jól kiegészíteni egymást. A szülő a gyermeke hosszabb történetét ismeri: látja az érdeklődésének alakulását, az érzelmi reakcióit, a családi mintákat, a belső bizonytalanságait. A pedagógus ezzel szemben tanulási és közösségi helyzetekben látja őt: hogyan dolgozik, hogyan reagál a kihívásokra, mennyire önálló, hogyan van jelen egy csoportban.

A legjobb az, amikor nincs verseny a két szerep között. A szülő nem várja, hogy az iskola döntsön helyette, a pedagógus pedig nem akarja átvenni a család szerepét. Ha van köztük kommunikáció, abból a diák sokat profitál: érzi, hogy mindketten mellette állnak.

Milyen életkorban érdemes iskolai keretek között behozni a pályaválasztás kérdését?

Már általános iskolában elkezdődik a pályaválasztás témájának feldolgozása. A középiskola elején még inkább a különféle foglalkozások, szakterületek megismertetése és az önismeret erősítése a cél. Ez osztályfőnöki óra vagy iskolai pályaorientációs nap keretében a leggyakoribb.

Sokszor előfordul, hogy egy diák csak azt tudja megfogalmazni, mit nem szeretne. Ilyenkor hogyan segíthet a pedagógus?

Én is tapasztalom, hogy sok fiatal először valóban csak elutasításokban tud gondolkodni. Azt mondja, hogy ezt biztosan nem akarja, ilyen közegben nem tudná elképzelni magát, ilyen típusú munkát nem szeretne. Bár elsőre nem úgy tűnik, de ezzel nagyon jól lehet dolgozni. Tovább kell kérdezni: ha valaki azt mondja, nem szeretne emberekkel foglalkozni, abból kiderülhet, hogy inkább önállóbb, csendesebb működésben van otthon. Ha azt mondja, nem bírná az egész napos ülést, abból látszódhat, hogy mozgásra, gyakorlati helyzetekre, változatosságra vágyik. A pedagógus itt abban segíthet, hogy a „mit nem akarok” lassan átforduljon abba, hogy „akkor milyen közeg állhat hozzám közelebb, ha ez nem”.

Hogyan, milyen eszközökkel lehet motiválni a diákot a pályaválasztási folyamatban?

Sokat segítenek az élményszerű helyzetek. Egy nyílt nap, egy szakmához kapcsolódó beszélgetés, egy projektfeladat, egy jól irányzott osztályfőnöki beszélgetés többet adhat, mint sok elméleti információ. Fontos a konkrét, hiteles pozitív visszajelzés is. Nem általános dicséretre gondolok, hanem olyan mondatokra, amelyek valódi megfigyelésből születnek: ebben a helyzetben nagyon jól kérdeztél, ennél a feladatnál látszott a kitartásod, ezt a problémát éretten kezelted. Szokott arra is példa lenni, hogy összeköti a tanár a diákot korábban végzett diákjával, aki az adott egyetemi szakra ment továbbtanulni vagy az adott területen dolgozik, ezzel is segítve a közvetlen élményt és információszerzést.

A pedagógus szerepe a pályaválasztásban nem látványos, mégis meghatározó. Segít abban, hogy a diák közelebb kerüljön az erősségeihez, a lehetőségeihez és a döntéshez.

A pályaválasztás egy összetett kérdés, mi is sok nézőpontból közelítettük meg ebben a cikksorozatban, A legfontosabb tanulság talán az, hogy a diák, a szülő és a pedagógus más-más szerepben, de együtt, közösen tudják a legerősebben támogatni a pályaválasztási folyamatot. A végcél pedig az, hogy a fiatal tisztábban lássa önmagát, legyen kellő hiteles információja és így nyugodtabban tudjon pályadöntést hozni.