A diákhitelnél is lehet élni a családtámogatási kedvezményekkel, a második gyermek után az édesanya hitelének a felét, a harmadik után pedig a teljes összeget elengedik. (Forrás: Magyar Hírlap Fotó: MH/Katona László)

A magyar diákhitelezés egy jól kiépített, piaci forrásbevonásra épülő, önfenntartó rendszer, ami nem terheli meg a költségvetést, és eközben biztosítja, hogy ne legyen olyan magyar fiatal a Kárpát-medencében, aki anyagi okok miatt nem tudja a tehetségének megfelelő képzést elvégezni – nyilatkozta lapunknak Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója. Mint mondta, akinek versenyképes végzettsége és tudása van, az könnyedén fizeti ki néhány év alatt a diákhitel-tartozását.

– Fontos változásokat jelentettek be a napokban, jövő tavasztól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető lesz a diákhitel. Miért született meg ez a döntés?

– Jövőre lesz húszéves a Diákhitel Központ, és a kormánydöntés alapján áprilistól bevezetjük a szak- és felnőttképzési hitelt. A kormány alapvető politikai célja volt, hogy a szak- és felnőttképzésben tanulók a felsőoktatási hallgatókkal azonos feltételekkel juthassanak hitelekhez. Az egyre gyorsabban változó munkaerőpiaci igények miatt egyre fontosabbá válik uniós és hazai szinten is az élethosszig tartó tanulás és a munkavállalók mobilitásának erősítése. A képzési hitelek ehhez nyújtanak majd extra segítséget, és ezzel növelik is a megújított szak- és felnőttképzés vonzerejét.

– Mennyi embert érint ez a lehetőség?

– Az oktatási rendszerben végzett szakképzésben – amelyben 18 és 25 év közöttiek tanulhatnak – ötvenezer ember, a felnőttképzésben pedig mintegy százezer ember élhet majd az új lehetőséggel. A képzési hitelek igénylésekor csak a képzési jogviszonyt kell majd igazolni, a Diákhitel Központ nem végez hitelbírálatot.

– Milyen gondok megoldásához kellhet ilyen segítség?

– A felnőttképzésben sokszor jelentkező probléma, hogy ugyan a szándék megvolt az át- vagy továbbképzésre, új munka keresésére, de az anyagi lehetőségek nem mindenki számára voltak adottak. Mivel a felnőttképzés esetében jellemzően már családos emberekről beszélünk, sokan nem engedhették meg maguknak, hogy például egy évre – a képzés idejére – kiessenek a munkaerőpiacról. A szakképzéseknél pedig a kevésbé tehetősebb családokból származó diákok eddig jellemzően csak azon a településen tudtak a képzésekből választani, ahol a szüleikkel éltek, mivel a külön lakhatás költségét nem tudták volna fedezni. Mindezen akadályok leküzdésében nyújthat segítséget a képzési hitel, amelynek két lába van: szabad és kötött felhasználású. Mindkét terméket 18 és 55 év között lehet igényelni. A költségvetési kamattámogatásnak köszönhetően a szabad felhasználású képzési hitel a felsőoktatási Diákhitel1-gyel azonos, 1,99 százalékos kamatozású, míg a kizárólag képzési díjakra fordítható, kötött felhasználású hitel kamatmentes lesz. A szabad felhasználású hitel esetében havonta legfeljebb 150 ezer forintot lehet igényelni, itt az összlimit 8 250 000 forint.

– Átjárható a felsőoktatási és a szak- és felnőttképzési hitelezési rendszer?

– Teljes mértékben. Ha valaki elkezd egy szakképzést, és később úgy dönt, hogy diplomázni szeretne, akkor az új tanulmányai idejére szünetel a törlesztési kötelezettsége, és jogosult lesz a másik képzés okán is hitelfelvételre.

– Mikor kell megkezdeni a törlesztést?

– A képzési hitelek annuitásos hitelek lesznek, nem jövedelemarányosan kell törleszteni őket, mint a felsőoktatási hiteleket, hanem a hitelfelvevő fogja eldönteni, hogy egy és tíz év között milyen törlesztési időszakot választ. A törlesztést a képzés befejezését követő negyedik hónapban kell elkezdeni, mint a felsőoktatásban. A felsőoktatási diákhiteleknél korábban tíz év volt az átlagos törlesztési idő, most azonban ez lement hét év alá. Az utóbbi három évben folyamatos bruttó tízszázalékos béremelkedés volt, jók a munkaerőpiaci adatok, így nem okoz problémát a diplomás fiataloknak a törlesztés.

– A koronavírus-járvány mennyiben befolyásolta a központ tevékenységét? Mennyien éltek a hiteltörlesztési moratóriummal?

– A diákhitelekre jellemző, hogy a nagyon kedvező törlesztési feltételek, illetve az alacsony kamatozás és a családtámogatások miatt nagyon alacsony a bedőlt hitelek aránya, jelenleg egy százalék alatt van. Ez a szám extrém alacsony, összehasonlítva a klasszikus kereskedelmi banki hitelekkel. A Diákhitel Központnál jelenleg mintegy 145 ezren vannak törlesztési szakban, ebből negyvenezren éltek a március 19-től bevezetett törlesztési moratóriummal, azaz 65 százalékuk továbbra is törleszt.

– A diákoknál milyen problémákat okozott a pandémia?

– A tanulók 30-40 százaléka elvesztette a diákmunkáját vagy gyakornoki pozícióját. A kormány erre nagyon gyorsan reagált a Diákhitel Plusz május 1-jei bevezetésével, ami egy átmeneti rendkívüli segítség, félmillió forint szabad felhasználású, kamatmentes hitel. Ezt a mai napig körülbelül 17 ezren igényelték, és úgy számolunk, hogy ez eléri idén a harmincezer igénylést. Ez egy nagyon nagy szám a Diákhitel Központ életében, hiszen tavaly összesen tizenkétezer új ügyfelünk volt. Ez jól mutatja, ha okozott is átmeneti pénzügyi problémát a hallgatóknak a pandémiás helyzet, sokaknak ez az új konstrukció, a Diákhitel Plusz gyors segítséget nyújtott, és így várhatóan sikerül megakadályozni a felsőoktatási lemorzsolódás növekedését.

– Hogyan alakultak eddig idén az igénylési számok a Diákhitel Központnál?

– Folyamatos a növekedés. A Diákhitel1-et ötven százalékkal többen igényelték az idei első félévben, mint tavaly. Nyilván ebben a Covid-helyzet is közrejátszott, de az a tendencia, hogy egyre többen jönnek rá, a kedvező kamatok és a családtámogatások miatt érdemes a diákhiteleket választani. A kötött felhasználású hitel, a Diákhitel2 igénylése is 20-30 százalékkal nőtt. Már minden harmadik képzési díjas felsőoktatási hallgató él ezzel a lehetőséggel. A Diákhitel Plusz esetében pedig töretlen az érdeklődés, most is heti ötszáz igénylés érkezik. Ezt a hitelt a nyár folyamán is folyamatosan tudjuk utalni az igénylőknek.

– Arról van adatuk, hogy mire költik a tanulók a szabad felhasználású hitelt?

– A felméréseink szerint a diákok ötven százaléka használja lakhatásra, kollégiumi és albérleti díjra. Azért is emelte meg a kormány augusztus 15-től hetvenezer forintról százötvenezer forintra a szabad felhasználású Diákhitel1 havi maximálisan igényelhető keretét – ami egyébként a hallgatói önkormányzatok kérése is volt –, mert az utóbbi időben nagyon megugrottak az albérletárak az egyetemi városokban. További huszonöt százalékot az oktatáshoz kapcsolódó informatikai eszközökre, tankönyvekre, jegyzetekre, nyelvtanulásra költenek, a maradék huszonöt százalékot pedig egyéb megélhetési elemekre, például utazásra, élelmiszerre. Érdekesség, hogy mivel ez szabad felhasználású hitel, vannak alternatív felhasználási módok, különleges siker sztorik. Akad olyan egyetemista, aki startup céget alapított, vannak, akik robogót vettek és futárcéget alapítottak a diák­hitel segítségével.

– Mik a legfontosabb céljai a központnak?

– A Diákhitel Központ fő küldetése, hogy a Kárpát-medencében ne legyen olyan magyar fiatal, aki anyagi helyzete miatt nem tud részt venni a felsőoktatásban. Másrészt fontos, hogy mindenki, aki felveszi a diákhiteleket, a tanulmányaira és a piac- és versenyképes tudás megszerzésére tudjon fókuszálni. A járvány kitörése előtt a nappali tagozatos hallgatóknak már huszonöt százaléka napi nyolc órában dolgozott, de jellemzően nem a saját szakmájában. Oktatási szakemberek szerint nem szerencsés, hogy amikor a diákoknak kizárólag a tudás minél alaposabb megszerzésére kellene koncentrálniuk, amivel egy életre megalapozhatják a karrierjüket, ehelyett sokan „üveggyöngyökért” eltékozolják a legfontosabb éveket. Természetesen a munka hasznos és szükséges, de mi arra szeretnénk buzdítani minden tanulót, hogy inkább vállaljanak kevésbé jól fizetett gyakornoki állást a leendő szakterületükön. Aki versenyképes tudást és diplomát szerez, az könnyedén ki tudja fizetni néhány év alatt a diákhitel-tartozását. Azt látom, hogy egyre több fiatal hoz bölcs döntést, és felismerik azt, hogy amit mi kínálunk, az inkább egyfajta támogatás, semmint klasszikus értelemben vett hitel.

– Hányan vettek fel diákhitelt összesen?

– Eddig mintegy 450 ezren igényeltek valamilyen diákhitelt. Egy reprezentatív kutatás során a hitelfelvevőink 52 százaléka azt mondta, hogy diákhitelek nélkül nem tudta volna megszerezni a diplomáját. Így büszkén mondhatom, hogy részben a jól működő diákhitelezési rendszernek is köszönhető körülbelül 230 ezer diplomás.

– A magyar hitelezési modell milyen, ha a nemzetközi piacot nézzük?

– A magyar diákhitelezés egy jól kiépített, piaci forrásbevonásra épülő, önfenntartó rendszer, amely nem terheli meg a költségvetést. Nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, elismert modell a miénk. A brit diákhitelezés atyja volt a főtanácsadó a magyar diákhitelezés 2001-es létrehozásakor, és ő is úgy véli, hogy a magyar modell sikerült talán a legjobban. A rendszer nagyon kevés költségvetési támogatást igényel – ilyen például a családtámogatás vagy a kamattámogatás –, de alapvetően mi kereskedelmi bankoktól, uniós intézményektől vonunk be piaci forrásokat, jelenleg kétszázmilliárdnyi hitelt kezelünk. Nem terheljük meg a költségvetést, de minden évben több tízezer hallgatónak segítünk, és ennek is köszönhetően folyamatosan nő a diplomások aránya Magyarországon. A magyar modell itt is működik, ez pedig mindenképpen egy nyertes helyzet.